A naaaagy bejelentés előtt néhány megkésett hírmorzsa

Az utóbbi másfél hónapban feljegyeztem magamnak pár emlékeztető címszót, amiről feltétlen akartam írni, hogy teljesebb, életszerűbb legyen az Apróról alkotott kép. Nem lényeges dolgok, de a "megfelelő kutyát a megfelelő gazdinak" jelszavunk jegyében fontosnak tartjuk, hogy a lehető legszélesebb körű információ álljon rendelkezésére az érdeklődőnek. Sosem szépítjük a dolgokat, inkább kedvezőtlenebb képet festünk a gondozásunkban lévő kutyáról, minthogy meggondolatlanul akarja őt valaki örökbefogadni.

Minden rendszer nélkül belevágnék, mert hosszú a lista.

"Játszott". Ezt valamikor júl. 10-e körül írtam fel. Első alkalom volt, hogy vacsora után Jerryvel játszott Apróka. Jerry a főnök, őt nem illik csak úgy piszkálni.  Olyan kisugárzása van, hogy a csajok tudják, mikor szabad őt zavarni és mikor nem. Ezután többször előfordult, hogy játszottak. 

"Vaj". Pici foxis csínytevés. Az asztal széléről egy óvatlan pillanatban elemelte a vajat, kirohant vele, akkor bukott le, mikor rohant be az egyik bokor alá.  Simán el lehetett tőle venni, nem evett belőle sokat, hasmenés probléma sem lett belőle. 

"Sárgarépa" Hasonló volt a vajhoz, csak itt pucolás közben esett le egy répa, amit Apró villámgyorsan felkapott, két mancsa közé fogott és jóízűen csócsált, sőt repetát követelt. Innét kezdve a sárgarépa ki lett nevezve jutifalatnak. Jerry és Chilike  szinte fejcsóválva nézték, őket még az irigység sem vitte rá, hogy elfogadják a répát. 

"Galamb". Nincs mit szépíteni, Apró egy galambbal a szájában kereste a megfelelő helyet a kertben, ahová eltározhatná a zsákmányt. Közegészségügyi okokból, na és az esetleges verekedést elkerülendő Apró szoros felügyelete mellett szomorúan, de kiszedtem a gondosan földbe rejtett  tetemet. Nagyra értékeltem, hogy Apró nem féltette tőlem.

"Dinnye". Ez nem csínytevés, csupán örömmel tapasztaltuk, hogy mindhárom foxi rajong az édes görögdinnyéért. Sorban  álltak az asztal mellett, csak arra kellett figyelnem, hogy Jerrynek nagyobb falatot a héjhoz közelebbről ne adjak, mert azt kiköpi. A mézédes közepe az igazi csemege. Aprókának mindegy, ugyanis:

"Dinnyehéj és egyéb értékes falatok a komposzt gödörből". Igen, az utóbbi időben Apró felfedezte a komposztot. Boldogan hordta a dinnyehéjat, az elsőt totálisan eltüntette, néhány kis foszlány jelezte, hogy mi történt. Később rájárt a főtt kukorica héjra, a káposzta levelekre, sőt a kezemből kiverte a kukorica csutkát és meg akarta enni.

"Dörgés, villámás." Szintén nem kópéság, ellenben egy örömteli megfigyelés, hogy Apró nem fél a dörgéstől, vihartól. Fel sem veszi, teljesen természetesen viselkedik. Remélem így lesz ez a gyűlölt petárda szezon idején is.

"Macska." E szóval kapcsolatos hír lett volna, hogy a szomszédba egy újabb szép cica is jár kajálni, majd jóllakottan leül a kerítés túl felén a mi kutyáinkkal szemben és halálos nyugalommal röhög magában.  Apróék nagyon szeretnék elkapni a grabancát. A macskák megítélése azonban Apróka szemében   időközben átértékelődött, de erről majd legközelebb írok.

"Párna". Ez kópéság. Talán már írtam, hogy vacsi utáni sziesztájuk közepette Apró hajlamos csendben csócsálni egy pléd vagy az ágynemű csücskét. Hatásos a rászólás, mert azonnal abbahagyja, eloldalog, de olyan bánatos szemekkel tud nézni, hogy nemhogy megszidni nehéz, de az ember legszívesebben sírva fakadna. Most legutóbb Jerryke holdacska formájú kedvenc párnáját fosztotta meg az egyik csücskétől. Azóta Apró jelenlétében nincs mancs közelben a párna, mert ezt Jerry Tenshi nénitől kapta vagy 8 évvel ezelőtt, nagyon becses darab számunkra.

"Csipkedés." Tradicionális foxi szokás, de Aprónál mostanában jött elő, hogy ha össznépi házőrzés, izgalom van, akkor úgy hergeli a többieket, hogy hátulról csipkedi a combjukat. Nagyon tudja szaporázni, szerencsére a másik kettő annyira elmerül az éppen aktuális melóban, hogy nincs belőle cirkusz.

Kedves Olvasó! Nem volt túl izgalmas ez a poszt, ráadásul kevertem a jelen és múlt időt, kissé idétlen helyzet volt így utólag írni ezekről.
Hamarosan örömteli hírekkel jelentkezünk, sőt remélhetőleg vasárnap egészen friss fotókkal is szolgálhatunk.

Én addig ezekben gyönyörködöm:

Jól vagyok!

Tudom már kezelni a számítógépet is, ugyanis ha eléggé erőszakos vagyok, akkor nekem is idehoznak egy széket Jerry  mellé és már ellestem a legfőbb tudnivalókat. Gyorsan bejelentkezem, mert Zsuzsának sosincs ideje. Azt mondja annyi mindenről kellene már írni, hogy túl hosszú és unalmas lenne az olvasóknak. Majd javaslom, hogy tegyen fel képeket is rólam, úgy érdekesebb lesz a beszámoló.

Állítólag már nem is nagyon kellene engem reklámozni, nem tudom mit ért ezalatt.  Eléggé titokzatos, szerintem készül valamire.

Mindig mondja, hogy ne aggódjak, csak extra jó helyre ad, azt szeretné, hogy nagyon boldog életem legyen. Szerinte létezik ilyen hely,  csak még valami rajtam is fog múlni. Folyton az ablakot és valami erkélyt  emleget, meg hogy ha kutyaugatáskor még egyszer azon töröm a fejem, hogy a legrövidebb úton, az ablakon át menjek  ki, akkor saját érdekemben helyre rakja az agyam.

Nem tudom mit jelentene ez, különösképpen nem izgat, hiszen megmondták már ezerszer, hogy még akkor sem bántatának, ha rossz kutya lennék. Azért most akcióban vettek még szúnyoghálót az ablakra, szerintük ha nem figyelnének oda, akkor ez miattam fogyóeszköz lenne náluk.

Fura, hogy a fejemről le tudják olvasni a gondolataimat. Tegnap is elmentek, bezártak a szobába és képesek voltak visszajönni megnézni, hogy mit csinálok. Mit csináltam volna, ültem az ablakhoz közeli széken és egy megoldáson törtem a fejem, csak közben megzavartak. Sőt, meg is fenyegettek. Aztán meg hízelegtek, hogy nem úgy gondolták ám, hiszen mennyire imádnak, meg az én érdekemben tesznek szóvá bizonyos dolgokat. És majd hamarosan megértem, hogy néha miért szólnak rám.

Mondjuk nem is veszem őket olyan komolyan,  nekik is lehet rossz napjuk. Tudom, hogy imádnak.

Tegnap nem voltam rest megszámolni: 186 alkalommal mondták, hogy "Apróka, te milyen gyönyörű vagy!" Meg hogy "Apróka, te milyen jó kutya vagy!"

Nehezen boldogulok még a képfeltöltéssel, egyet azért mutatok. Búcsúzom is, mert lassan jönnie kell a szomszédba a vendég macskának és arról mi nem maradhatunk le. Jó kis buli, Chilivel ketten riogatjuk az ugatásunkkal, de ez a macska pofátlanul flangál fel-alá, majdhogy nem kinevet minket.

Amikor a rugóláb nagy hátrány

Tegnap pontosan olyan Álomgazdi jelentkezett Aprókáért, akit elképzeltem számára, amilyet megérdemel. Annyira olyan, hogy szinte hihetetlen.

Miattam mégis meghiúsult az örökbeadás, nem mertem vállalni annak kockázatát, hogy a nagy teraszról madárcsicsergést, macskanyávogást hallva vagy az egyik gazdi távozását érzékelve fogja magát és helyből felugorjon a korlátra, onnét a semmibe. 160 cm magasról nem jó ugrálni, de még nagyobb gond, hogy a kert közös, onnét esetleg leléphetne. Nagyon sajnálom, mert a jelentkező család és Apró remek páros lett volna. Kár, hogy még nem találták fel az üvegnél is láthatatlanabb falat.

A kisasszony napjai jól telnek, egyre gyönyörűbb és nagyon jó kutya. Mindent elles Jerryéktől és igen tanulékony. Minap reggel kiengedtem őket pisilni, utána mindegyik spurizott vissza a saját helyére. (Merthogy 7 órakor ők még nem kelnek fel!) A szobaajtó nyitva maradt Jerry birodalmához, egyszer csak megjelent Apró és egyenesen az ágyba igyekezett. Jerry elég csúnyán nekiesett. Azóta Apróka reggel előbb óvatosan benéz az ajtón, lépésenként oson, figyeli Jerry reakcióját és tisztes távolságban, az üres kosárban helyezkedik el.

Ma Chilike Mátyás madarat fogott a kertben, persze rohant a falka, én utánuk, hogy mentsem a menthetőt. Jerry vette át a madarat, én visítoztam, miközben próbáltam rábírni, hogy engedje el. A végén már nem is a madarat féltettem, hanem Jerry szemét, mert nagyon közel volt hozzá a madár félelmetes csőre. Ezalatt Apró teljesen lázba jött, ugrált körülöttünk, szurkolt, segített Jerrynek. Azért megmenekült a szajkó, talán az volt a szerencséje, hogy sokkot kapott és mozdulatlanul feküdt a hátán. Jerryt gyorsan bevittem, a két lányt pedig le tudtam hívni a madárról. Még mielőtt biztonságos helyre tettem volna magához tért, röpdösött egyik tujáról a másikra, aztán el tudott repülni a szomszédba, ahol nincs se kutya, se macska.

Apró esténként hatalmas bogarakat fogdos, korábban nem találkoztunk ilyenekkel. A cserebogárra hasonlítanak, de kétszer akkorák és csíkosak. Amint meglátom elveszem tőle, azt sem hagyom, hogy csigát, békát piszkáljon, mióta megtudtam, hogy ezzel milyen veszély fenyegeti. Talán másnak is hasznos lehet, érdemes elolvasni.

Talp párnák begyógyultak, már csak a helye látszik a sérülésnek. Hétfőn elkísértük Montit a rendelőbe varratszedésre, egyúttal Apró is megkapta második kombi oltását.

Pár kedvenc a legutóbbi képek közül:

 

 

Új kutyánk van

Néhány napja nem az az Apró van nálunk, aki korábban volt. Vagy csak én feledkeztem meg arról, hogy az ideiglenesek valódi természete sosem azonnal ismerhető meg. Mondhatnánk úgy is, hogy pár hét után mutatják ki foguk fehérjét.

Ez Aprókánál nem rosszaságban nyilvánul meg, hanem játéknál. Végre játszana is. Chilikét fél napokon át hívja játszani, ugrál körülötte, megböki, elszalad, visszarohan, macskahátakat gyárt neki, viszi a labdát, de Chi kitartóan és egyáltalán nem komolyan morog. (Más volt a helyzet Priznicnél, aki már itt volt Chilike érkezésekor, ezért Chi nem kiskirálykodott.)

Kétségbe azért nem esik Apró, ha senki nem játszik vele. Tökéletesen elszórakoztatja magát azzal, hogy eldobja  a labdát és felveszi. 

Pár napja kezdett  picit rágcsálni, amire eddig nem volt példa. Próbálkozott a kosár szélével, a kilopott kutya kispárnákkal, ág darabkákkal a kertben. A vacsi utáni felélénkülés, pattogás közepette az ágyneműn találtam egy tenyérnyi, cakkos szélű folytonossági hiányt. Először azt hittem, hogy beköltözött egy egér, de elég nedves volt ahhoz,  hogy inkább kutyanyálra gyanakodjak. 

Cipőket is kihord néha, azaz begyűjt anélkül, hogy kárt okozna bennük. 

A lakásban 1-2 órát egyedül hagyva most már nem sír. 

Napközben iszonyú energiák tombolnak benne, ezért hozzáláttunk a rendszeres és alapos lefárasztáshoz. A nevelés túlzottan nem megy 3 kutyával, no és előtte a jó példa, hogy nem kell szót fogadni, úgyse történik semmi. Biztosan megbeszélték ezt Jerryvel, hiszen eleinte még sokkal fegyelmezettebb volt Apróka. Most sem rossz, csak nagyságrendekkel elevenebb. Viszont könnyen kezelhető.

Iszonyú energiája van, pattog, csimpaszkodik, koldul  egész nap. Szerencsére ő nem az a típus, akinél ivartalanítás után oda kell figyelni az étkezésre. Minden gramm táp izommá alakul rajta. Látszanak a bordái, de domborodnak rajta az izmok. 

Megnyugodva, boldogan

Before - after. Közte 3 hét.

Az ablakon át gyorsabb

Tegnap hosszas, visítós ugatásra figyeltünk fel, de Apró kivételesen nem a pipikre hozta a frászt, hanem egy óriási ékszerteknőst őrzött. Ő a szomszédból lépett le pár hete. Boldogan vittem be a foxikat a lakásba, hogy  összeszedjem, vízbe tegyem a kis csavargót.
Mire hátra értem a kertbe, addigra Apró már ott volt, majd ezt a kört még egyszer eljátszottuk.

Ma elkísértük Montit ivartalanításra, sérv műtétre, chip berakásra. Apróka otthonosan mozgott a rendelőben, szegény Monti esett pánikba már a bekanüláláshoz szükséges ragtapasztól is. A műtétet ő is jól viselte. 

Költségek

Apró mentéséhez Amika és Spyke gazditól kaptunk összesen 15 050 Ft-ot.

Ebből június 10-én kifizettük az alábbiakat:

Infúziók (gyull.csökk., lázcsill., vitamin injekciók), 2-szer Imizol	8 000 Ft
Chip	2 000 Ft
Oltási könyv	200 Ft
Xiclav 4 db	600 Ft
Drontal+, kétszerre	450 Ft
Félfojtós nyakörv, vászon, biztonságos	800 Ft
Norocarp 1 db (iv. után fájd.csill.)	200 Ft
Duomox iv. utánra, 5 db	180 Ft
Frontline 06.05.	1 600 Ft
összesen:	14 030 Ft

Maradt 1090 Ft.

A megtörtént orvosi beavatkozások közül nincs még rendezve az első kombinált oltás és az ivartalanítási műtét. 

Lassan aktuálissá válik a második kombinált oltás és újabb kullancs elleni védelem. 

Ha valaki bármilyen kis összeggel hozzá tud járulni Apró vagy a többi gondozásunkban lévő kutya orvosi, tartási költségeihez azt hálásan köszönjük előre is! Honlapunk Adományok c. fejezetében leírt módon tudnak segíteni, szintén ott látható és ellenőrizhető a beérkezett összeg és hogy mire használtuk fel a pénzt.

Támogató cég, befolyó 1 % híján  sok ember összefogására van szükség, hogy a kivert, altatásra ítélt, betegen talált foxikat testileg-lelkileg rehabilitáljuk és szerető családokba adjuk örökbe. Ehhez a küzdelmes, de lélekemelő munkához ki-ki lehetősége szerint hellyel, anyagiakkal, szállítással, táppal, hétvégi sétáltatással tud hozzájárulni. Mindegyik fontos, nélkülözhetetlen a munkánkhoz. Kérdéseikre szívesen válaszolunk: foxik@freemail.hu

Tóba esés, játékok szellőztetése, boldog hétköznapok

Szombaton voltunk varratszedésen, Jerry és Chilike is elkísérte a kisasszonyt. Apró megkapta első kombinált oltását, a második féreghajtó adagot is bevette. Férget nem találtunk.

A talppárnáin lévő lyukak még mindig nem forrtak be és nyomásra picit érzékenyek. Sétálni már járunk, ki is követeli Apróka.

Pórázon nem mintaszerűen, de normálisan jön. Induláskor van akkora extázisban a csapat, hogy őrjöngve, kétlábon, fuldokolva húznak kis ideig, utána elfoglalják magukat a szimatolással, jelölgetéssel. Kutyás házaknál van kis őrjöngés, de erélyesebb felszólításra Apró visszavonulót fúj.

Itthon mindent úgy csinál, ahogy Jerryéktől látja. Sokszor azon kapom őket, hogy  Apró van középen, folyamatosan lesi a másik két foxit, hogy mit csinálnak és követi őket. 

Írtam már, hogy Apró egy álomkutya? Azon kívül, hogy nem szeret egyedül maradni és kicsit nyüszög és ugrál az ablakba, visítva őrjöng a pipikre, semmi gond vele.Egész nap elfoglalja magát, pihenget, jön-megy, nézelődik. Még a szomszéd macskát is aránylag nyugodt tempóban ugatta a kerítésen át.

Volt két kedves gazdijelöltünk, de egyik helyen sajnos 11 órát kellett volna egyedül lennie, a másiknál pedig a kutyatárs is kintre szokott, Apró is télen fűtött, de másik épületben aludt volna.

Különleges esemény volt tegnap, hogy Apró addig szimatolgatta a kis hídon a galambok szagát, míg belezuhant a tóba. Ügyesen kievickélt a sűrű növényzet közt a híd alatt, nem tűnt megilletődöttnek, igyekezett volna vissza szimatolni.

Alapos törülközés után beindult a szokásos vizes  bakkecske típusú rohangászás, ezerrel futott körbe a kertben behúzott farokcsonkkal, hátrasunyt fülekkel. Sajnos nem volt itthon a fényképező, pedig a másik két foxi is bekapcsolódott, óriási élmény volt nézni. Videóra venni képtelenség a sebesség miatt.

Apró mai melója az volt, hogy észrevétlenül kihordta a játékos doboz szinte teljes tartalmát. A teraszon, a kertben mindenfelé játékok hevertek.

Szeret begyűjteni, hurcolni néhány dolgot, de semmit nem rág meg.

Hogy mennyire szép, kedves megjelenésű kutya, arról majd meséljenek a képek, ideje lesz frisseket készítenünk.

Apró remekül van

A műtétet már el is felejtette. 50 órával az ivartalanítás után ilyen gyönyörű volt a sebe. 

A második naptól rohangált, házat őrzött, pattogott a többiekkel. Felfedezte Jerry játékos kosarát, amiből észrevétlenül kicsempészte a plüss állatokat. Furcsa volt, hogy egyre üresebb a kosár. Aztán a játékok  egyenként bukkantak fel a kert különböző részein, leginkább bokrok alá berakva, félig betemetve.

Ezt a macikát a komposzt gödörben találtuk a fűnyírós kosár ürítésekor

Apró nagyon jó kutya, napközben itt-ott üldögél, nézelődik, simogatást követel,  időnként ellenőrzi a pipiket, befekszik egy kosárba és alszik egyet. A bűvös zaj, amire mindig ugrik, az a spejz ajtó nyitása.

Egyedül maradni nem szeret, nyüszít, sír - legalábbis egy ideig. Ő is olyan gazdit keres, aki többnyire otthon van vagy legalábbis nagyjából váltják egymást a családtagok. 

A napirendje nagyon szépen beállt már. Egyik legmulatságosabb szertartásuk, amikor mennek aludni. Utolsó kertvizitről libasorban jönnek be, a  "Jó éjszakát kívánok!" felszólításra ki-ki kilép a sorból és magától megy a helyére. Elöl jön Jerry és húz be balra a szobánkba. Utána Priznic, aki halad tovább, egészen a boxáig és automatikusan bújik bele. Utolsóként jön Chilike, aki még messzebb megy, a belső szobába.

Ivartalanítás

A műtét rendben és gyorsan zajlott, utána még a fogkövét is leszedte Györgyi és kapott oltási könyvet.

Holnaptól 4 napon át szed fájdalomcsillapítót, a második naptól 5 napon át antibiotikumot. 

Talpacskái miatt türelmesnek kell lennünk, mert lassan gyógyul, de rendben van, nem igényel kezelést. 

A kanült holnap reggeli után vehetjük ki, ha jó lesz Apró közérzete. 

Ma jó ideig nem találta a helyét, de aztán elaludt az egyik kosárban. Kétszer kikéredzkedett, ellenőrizte a pipiket, még a házőrzésbe is bekapcsolódott.

Reméljük a továbbiakban is minden rendben lesz.

 

Bemutatjuk hogyan tilos otthon hagyni egy foxit

A résnyire nyitva hagyott ablak közeléből széket elhúztam, a radiátor fölé teljes hosszában 110 cm magas, vastag polifoam táblát tettem barikádként. A szobába záráskor Apró megkapta a műcsontját. 

Hazajövetelkor a kertben várt.

Bent minden, a polifoam is a helyén, az ablak volt kicsit  szélesebbre tárva. A szúnyoghálóra nézve ez a látvány fogadott:

A szúnyoghálón lévő lyukakon túl a kiugrásnak annyi nyoma maradt csak, hogy picit megtört a muskátli szára. Az ablak 160 cm magasan van, ekkorát ugrott lefelé....

Szándékosan ilyen szituációt előidézve leszoktatjuk erről Aprót, de soha többé nem szabad  abban bízni, hogy egy macskát, madarat  vagy üldözendő járókelőt  meglátva nem fog újból ezzel próbálkozni. Drága Cuba végzetes balesete óta különösen nagy figyelmet fordítunk rá, hogy ha lakásba fogadnak örökbe foxit, akkor legyen rács a nyáron nyitva lévő ablakon és az erkélyre ne tudjon egyedül kimenni vagy legyen  körbe nagyon magasan zárt.

Felgyorsultak az események

Korábbi foxi vendégeinkhez hasonlóan Apró is fokozatosan, nap mint nap újabb meglepetést okozva épül be a falkába. Mindent elles Jerryéktől, észrevétlenül alkalmazkodik hozzájuk. Nagy élvezet nézni a 3 fekete-fehér tarkaságot, ahogy egyszerre kelnek fel, fekszenek ki a napra, rohannak házat őrizni vagy tányércsörgéskor  kunyerálni. Ahogy szinte vezényszóra elhelyezkednek körülöttem az íróasztalnál, ahogy etetéshez sorrendbe leülnek vagy este a Jó éjszakát! felszólításra oszolnak és mennek a helyükre.

Apróka lába még mindig nem gyógyult be, érzékenyek a sérült talppárnái, de nem gyulladt és nem vérzik. Ma este szólt Györgyi, hogy péntekre van egy szabad hely ivartalanításra, akkor majd megmutatjuk a talpacskákat is.

Úgy érzem megerősödött már annyira, hogy műthető, egészen jó kondiban van. Kíváncsi vagyok mennyit fog mutatni a mérleg.

Elkezdtük gyakorolni a fésülködést, ez még nem egyszerű művelet vele. Eleinte idegenkedett a kefétől, most  inkább türelme nincs hozzá.

Továbbra is keressük Apró eredeti gazdáját is. Viselkedése, a vezényszavak ismerete, kiegyensúlyozottsága, jó lelkiállapota alapján feltételezhető, hogy korábban foglalkoztak vele, szerették, nem bántották. Nem fél a felemelt kéztől, seprűtől és nem kell neki percekig könyörögni, hogy merjen átlépni a küszöbön és bejönni a házba.

Apró tud játszani

Ez bizony nagy szó! Eddig hiába látta a többieket labda után rohanni, plüss állattal játszani, Apró közömbösen nézett, csepp érdeklődést sem mutatott a guruló, pattogó játékok iránt.
Ma délelőtt a tipikus játékra felszólító mozdulatokkal igyekezett rávenni Chilikét, hogy kergetőzzenek. Ekkor újból megpróbálkoztam a labda eldobással és Apró úgy sprintelt utána, kapta el és robogott vele vissza, mint akivel kölyök kora óta így játszanak.
Aztán előbújt belőle a tipikus foxis kisördög is, követelte, hogy játszunk húzogatósat. Még ki kell találnunk, hogy az "ereszd" helyett mit taníthattak neki, mert ezt nem érti. Sikertelenül soroltam a kérem, tedd le, add ide szavakat. Ötleteket szívesen fogadunk!

 

Halló, itt Apró!

Ideiglenes gazdim mondta, hogy Éviék és a többi olvasó már biztos izgatottan várja rólam a friss híreket. Gondoltam ma én írok, ugyanis tegnap annyit ültem Zsuzsa háta mögött a széken, hogy már megtanultam a gépezést. Ha elakadnék, akkor Jerry segít, nagyon készséges, udvarias velem és ő már régi motoros, állítólag professzor. Legalábbis néha így szólítják.

Jó itt nagyon, boldog és kiegyensúlyozott vagyok! Már majdnem teljesen meggyógyultam, még a tappancsaim fájnak, ezért kicsit furcsán lépek. Mélyek a sebek a talppárnáimon, amíg nem gyógyulnak be teljesen, addig nem is visznek aszfaltra sétálni. 

Autózni voltam néhányszor, azt hiszem kedvencem lesz a kocsikázás. Már nem félek beszállni és tudom, hogy csak a "gyere" parancsszóra szabad kiugrani. Nem zavar a biztonsági öv és állítólag ügyesen utazom. 

Kellemesen telnek itt a napjaim. Sok időt töltök a maradék 3 pipinél, de sajnos nem férek hozzájuk. Jól megvagyok Jerryékkel, kedvesek hozzám és megengedik, hogy engem is dédelgessenek az emberek. Próbálom figyelni és utánozni őket, már megtanultam, hogy csengetéskor őrjöngve rohanjak a kapuhoz, a szomszédokat ugassam. Reggel én is azzal indítok, hogy kifekszem napozni, tudok már koldulni, kierőszakolom a simogatást, tudom, melyik az én helyem éjszakára. És tudom, hogy minél előbb pisilek a késő  esti kizavarásnál, annál hamarabb mehetünk vissza a házba aludni.

Ízlik nekem az RC száraztáp, de nem idegenkedem semmi újtól, abból is leesik 1-2 falat, amit az emberek esznek. 

Egyik nap megfürdettek, kinn a fűben hemperegve hamar megszárítkoztam. Azóta még jobban érzem magam,  tiszta és illatos vagyok, selymes a bundám.  Hamarosan tesznek rám bolha és kullancs ellen Frontline-t vagy Advantixot,  akkor majd nem leszek megint babéziás. Brrrr! Szörnyen éreztem magam lázas betegen.

Egyedül nem szeretek lenni, ezért tüntetőleg nyüszítek. Az ablakhoz is felugráltam, míg túl nem jártak az eszemen. Most már nincs miről startolni. Nem baj, újabban kapok egy rágcsát és azzal Jerry székében landolok, ott főnöknek érzem magam, kibírom, míg visszajönnek és összeeresztenek minket. 

Azt hiszem nagyon jó kutya lehetek, folyton dicsérnek, hogy nem rágok meg semmit, nem kaparom az ajtót és illedelmesen viselkedem.

Apró egy vadászkutya

Valaki megdobhatna egy jércével vagy tyúkkal, mert nálunk áll a bál...

Nem tudni Apró hol ment be az eddig számtalan  foxinak ellenálló tyúkudvarba, a szomszédunk kiabálására lettünk figyelmesek, hogy a szárnyasok jajveszékelnek. A sajátjaim itt aludtak mellettem a széken. Gyorsan  a sajátjainkat kellett biztonságosan elzárni, mire odaértünk Apró büszkén rohangált a zsákmánnyal. Akkor még nem volt baj, de berakta egy sarokba, ott jól megdögönyözte, majd elkezdte fosztani a tollától.

Szerencsénk a bajban, hogy minket nem támadott, szépen otthagyta az áldozatot és elsétált. Saját kutyánk azért nem hagyta volna annyiban.                                                                                                             

Próbáltuk a pipit elsősegélyben részesíteni, de nagyon hamar feladta.

 

   
És aki mindezt produkálta a maga 6,2 kilójával:

 

 

Hová került, mi lesz vele, meddig lesz itt Apró?

A foximentés gondozásába kerülés azt jelenti, hogy önkéntes kis csapatunk valamelyikéhez kerül a kutya, ahol a saját kutyánknak kijáró jogokat élvezi, mialatt gyógyul, összeszedi magát, rendszer kerül az életébe, beilleszkedik a családba, megtanulja, hogy nem verést, üldözést, hanem nagyon sok szeretetet, kényeztetést  kap. Hozzászokik a pórázhoz, sétához, közlekedéshez, emberekhez. Közben egy kiváló, jól felszerelt rendelőben megkapja a szükséges orvosi ellátást, oltásait, chipet, ivartalanításon esik át.

A kutyák hirdetését időben megkezdjük, de az örökbe adást sosem sietjük el. Megvárjuk a legmegfelelőbb helyet, sem a kutyának, sem a gazdának nem szeretnénk csalódást okozni. Fajtán belül is nagyon eltérő a kutyák természete, jó és rossz tulajdonsága, ezekre - az alap elvárásokon túl -, maximálisan tekintettel vagyunk a gazdi kiválasztásánál. 

Jellemzően néhány hónapba telik, mire gazdihoz kerülnek pártfogoltjaink. Két szélsőséges rekordunk eddig: 2 hét és 1 év.

Apró ideiglenes otthona Budapesten van, kutyatársai Jerry és Chili foxi, valamint "féltestvérük"  Sárika vizsla. Benti kutya, szabadon ki-bejárással a kertbe, éjjel benn alvással, szinte egész napos felügyelettel. Amikor egyedül kell lenniük, akkor a házban szundítanak, különzárva egymástól.

Megszívott kullancs a kutyában, levertség, láz - Babesia gyanú!

A máj. 25-i átvételkor Apró igen legyengült állapotban volt, pedig megtalálói még orvost is hívtak hozzá. Sajnos 2011-ben, Magyarországon nem kevés olyan orvos van, aki nem ismeri vagy hanyagságból nem akarja ismerni a babéziát, holott kezeletlen állapotban halálos kimenetelű fertőzés.

"Apró teljesen ki volt száradva, 40,6 fok láza volt, vérszegény, sovány, babesias, rengeteg kullanccsal, nagyon csúnya össz emlőgyulladással, 2 mellső talpa sérült, pérájából is jön váladék. Kapott sok infúziót vénásan, antibiotikumot, lázcsillapítót, vitaminokat, roborálót."

6,2 kg volt, lelassult, fájdalmas tekintetű.

Még 2 nap kellett mennie kezelésre, de óráról órára látszott, hogy jobban érzi magát. Pénteken  megkapta a chipet is, egy biztonságos nyakörvet és kölcsönbe egy bilétát, amit éjjel-nappal viselnie kell, nehogy egy véletlen baleset folytán úgy vesszen el, hogy esélye sincs visszakerülni.

Györgyi levágta a karmait, itthonra még kaptunk antibiotikumot, féreghajtót.

Ha minden rendben lesz, akkor 8-10 nap múlva mehetünk az első oltásra.

Előzmények

2011. máj. 25-én egy főváros közeli rendőrkapitányságról érkezett segítségkérés az udvarra bevackolt, csupa kullancs, szemmel láthatóan beteg foxiterrier számára. Látatlanban sem volt nehéz kitalálni, hogy a kutyának sürgősen orvosi ellátásra van szüksége, babézia gyanús.

Köszönhetően a bejelentőnek, a fotót készítő fórumtársunknak, az azonnal érkező felajánlásoknak, a lehetetlent nem ismerő fő szervezőnk gyorsaságának másnap estére  átvehettük a csontsovány, apatikus, de rendkívül csinos kis foxihölgyet. Külön köszönet a gyors és profi orvosi ellátásért a Pesterzsébeti Állatorvosi Rendelőnek és  Mancs és Góli gazdiknak a szállításért.