Az utóbbi másfél hónapban feljegyeztem magamnak pár emlékeztető címszót, amiről feltétlen akartam írni, hogy teljesebb, életszerűbb legyen az Apróról alkotott kép. Nem lényeges dolgok, de a "megfelelő kutyát a megfelelő gazdinak" jelszavunk jegyében fontosnak tartjuk, hogy a lehető legszélesebb körű információ álljon rendelkezésére az érdeklődőnek. Sosem szépítjük a dolgokat, inkább kedvezőtlenebb képet festünk a gondozásunkban lévő kutyáról, minthogy meggondolatlanul akarja őt valaki örökbefogadni.
Minden rendszer nélkül belevágnék, mert hosszú a lista.
"Játszott". Ezt valamikor júl. 10-e körül írtam fel. Első alkalom volt, hogy vacsora után Jerryvel játszott Apróka. Jerry a főnök, őt nem illik csak úgy piszkálni. Olyan kisugárzása van, hogy a csajok tudják, mikor szabad őt zavarni és mikor nem. Ezután többször előfordult, hogy játszottak.
"Vaj". Pici foxis csínytevés. Az asztal széléről egy óvatlan pillanatban elemelte a vajat, kirohant vele, akkor bukott le, mikor rohant be az egyik bokor alá. Simán el lehetett tőle venni, nem evett belőle sokat, hasmenés probléma sem lett belőle.
"Sárgarépa" Hasonló volt a vajhoz, csak itt pucolás közben esett le egy répa, amit Apró villámgyorsan felkapott, két mancsa közé fogott és jóízűen csócsált, sőt repetát követelt. Innét kezdve a sárgarépa ki lett nevezve jutifalatnak. Jerry és Chilike szinte fejcsóválva nézték, őket még az irigység sem vitte rá, hogy elfogadják a répát.
"Galamb". Nincs mit szépíteni, Apró egy galambbal a szájában kereste a megfelelő helyet a kertben, ahová eltározhatná a zsákmányt. Közegészségügyi okokból, na és az esetleges verekedést elkerülendő Apró szoros felügyelete mellett szomorúan, de kiszedtem a gondosan földbe rejtett tetemet. Nagyra értékeltem, hogy Apró nem féltette tőlem.
"Dinnye". Ez nem csínytevés, csupán örömmel tapasztaltuk, hogy mindhárom foxi rajong az édes görögdinnyéért. Sorban álltak az asztal mellett, csak arra kellett figyelnem, hogy Jerrynek nagyobb falatot a héjhoz közelebbről ne adjak, mert azt kiköpi. A mézédes közepe az igazi csemege. Aprókának mindegy, ugyanis:
"Dinnyehéj és egyéb értékes falatok a komposzt gödörből". Igen, az utóbbi időben Apró felfedezte a komposztot. Boldogan hordta a dinnyehéjat, az elsőt totálisan eltüntette, néhány kis foszlány jelezte, hogy mi történt. Később rájárt a főtt kukorica héjra, a káposzta levelekre, sőt a kezemből kiverte a kukorica csutkát és meg akarta enni.
"Dörgés, villámás." Szintén nem kópéság, ellenben egy örömteli megfigyelés, hogy Apró nem fél a dörgéstől, vihartól. Fel sem veszi, teljesen természetesen viselkedik. Remélem így lesz ez a gyűlölt petárda szezon idején is.
"Macska." E szóval kapcsolatos hír lett volna, hogy a szomszédba egy újabb szép cica is jár kajálni, majd jóllakottan leül a kerítés túl felén a mi kutyáinkkal szemben és halálos nyugalommal röhög magában. Apróék nagyon szeretnék elkapni a grabancát. A macskák megítélése azonban Apróka szemében időközben átértékelődött, de erről majd legközelebb írok.
"Párna". Ez kópéság. Talán már írtam, hogy vacsi utáni sziesztájuk közepette Apró hajlamos csendben csócsálni egy pléd vagy az ágynemű csücskét. Hatásos a rászólás, mert azonnal abbahagyja, eloldalog, de olyan bánatos szemekkel tud nézni, hogy nemhogy megszidni nehéz, de az ember legszívesebben sírva fakadna. Most legutóbb Jerryke holdacska formájú kedvenc párnáját fosztotta meg az egyik csücskétől. Azóta Apró jelenlétében nincs mancs közelben a párna, mert ezt Jerry Tenshi nénitől kapta vagy 8 évvel ezelőtt, nagyon becses darab számunkra.
"Csipkedés." Tradicionális foxi szokás, de Aprónál mostanában jött elő, hogy ha össznépi házőrzés, izgalom van, akkor úgy hergeli a többieket, hogy hátulról csipkedi a combjukat. Nagyon tudja szaporázni, szerencsére a másik kettő annyira elmerül az éppen aktuális melóban, hogy nincs belőle cirkusz.
Kedves Olvasó! Nem volt túl izgalmas ez a poszt, ráadásul kevertem a jelen és múlt időt, kissé idétlen helyzet volt így utólag írni ezekről.
Hamarosan örömteli hírekkel jelentkezünk, sőt remélhetőleg vasárnap egészen friss fotókkal is szolgálhatunk.
Én addig ezekben gyönyörködöm:
