2011. június 4., szombat

Halló, itt Apró!

Ideiglenes gazdim mondta, hogy Éviék és a többi olvasó már biztos izgatottan várja rólam a friss híreket. Gondoltam ma én írok, ugyanis tegnap annyit ültem Zsuzsa háta mögött a széken, hogy már megtanultam a gépezést. Ha elakadnék, akkor Jerry segít, nagyon készséges, udvarias velem és ő már régi motoros, állítólag professzor. Legalábbis néha így szólítják.
Jó itt nagyon, boldog és kiegyensúlyozott vagyok! Már majdnem teljesen meggyógyultam, még a tappancsaim fájnak, ezért kicsit furcsán lépek. Mélyek a sebek a talppárnáimon, amíg nem gyógyulnak be teljesen, addig nem is visznek aszfaltra sétálni. 
Autózni voltam néhányszor, azt hiszem kedvencem lesz a kocsikázás. Már nem félek beszállni és tudom, hogy csak a "gyere" parancsszóra szabad kiugrani. Nem zavar a biztonsági öv és állítólag ügyesen utazom. 

Kellemesen telnek itt a napjaim. Sok időt töltök a maradék 3 pipinél, de sajnos nem férek hozzájuk. Jól megvagyok Jerryékkel, kedvesek hozzám és megengedik, hogy engem is dédelgessenek az emberek. Próbálom figyelni és utánozni őket, már megtanultam, hogy csengetéskor őrjöngve rohanjak a kapuhoz, a szomszédokat ugassam. Reggel én is azzal indítok, hogy kifekszem napozni, tudok már koldulni, kierőszakolom a simogatást, tudom, melyik az én helyem éjszakára. És tudom, hogy minél előbb pisilek a késő  esti kizavarásnál, annál hamarabb mehetünk vissza a házba aludni.

Ízlik nekem az RC száraztáp, de nem idegenkedem semmi újtól, abból is leesik 1-2 falat, amit az emberek esznek. 

Egyik nap megfürdettek, kinn a fűben hemperegve hamar megszárítkoztam. Azóta még jobban érzem magam,  tiszta és illatos vagyok, selymes a bundám.  Hamarosan tesznek rám bolha és kullancs ellen Frontline-t vagy Advantixot,  akkor majd nem leszek megint babéziás. Brrrr! Szörnyen éreztem magam lázas betegen.

Egyedül nem szeretek lenni, ezért tüntetőleg nyüszítek. Az ablakhoz is felugráltam, míg túl nem jártak az eszemen. Most már nincs miről startolni. Nem baj, újabban kapok egy rágcsát és azzal Jerry székében landolok, ott főnöknek érzem magam, kibírom, míg visszajönnek és összeeresztenek minket. 

Azt hiszem nagyon jó kutya lehetek, folyton dicsérnek, hogy nem rágok meg semmit, nem kaparom az ajtót és illedelmesen viselkedem.