2011. augusztus 18., csütörtök

A naaaagy bejelentés előtt néhány megkésett hírmorzsa

Az utóbbi másfél hónapban feljegyeztem magamnak pár emlékeztető címszót, amiről feltétlen akartam írni, hogy teljesebb, életszerűbb legyen az Apróról alkotott kép. Nem lényeges dolgok, de a "megfelelő kutyát a megfelelő gazdinak" jelszavunk jegyében fontosnak tartjuk, hogy a lehető legszélesebb körű információ álljon rendelkezésére az érdeklődőnek. Sosem szépítjük a dolgokat, inkább kedvezőtlenebb képet festünk a gondozásunkban lévő kutyáról, minthogy meggondolatlanul akarja őt valaki örökbefogadni.

Minden rendszer nélkül belevágnék, mert hosszú a lista.

"Játszott". Ezt valamikor júl. 10-e körül írtam fel. Első alkalom volt, hogy vacsora után Jerryvel játszott Apróka. Jerry a főnök, őt nem illik csak úgy piszkálni.  Olyan kisugárzása van, hogy a csajok tudják, mikor szabad őt zavarni és mikor nem. Ezután többször előfordult, hogy játszottak. 

"Vaj". Pici foxis csínytevés. Az asztal széléről egy óvatlan pillanatban elemelte a vajat, kirohant vele, akkor bukott le, mikor rohant be az egyik bokor alá.  Simán el lehetett tőle venni, nem evett belőle sokat, hasmenés probléma sem lett belőle. 

"Sárgarépa" Hasonló volt a vajhoz, csak itt pucolás közben esett le egy répa, amit Apró villámgyorsan felkapott, két mancsa közé fogott és jóízűen csócsált, sőt repetát követelt. Innét kezdve a sárgarépa ki lett nevezve jutifalatnak. Jerry és Chilike  szinte fejcsóválva nézték, őket még az irigység sem vitte rá, hogy elfogadják a répát. 

"Galamb". Nincs mit szépíteni, Apró egy galambbal a szájában kereste a megfelelő helyet a kertben, ahová eltározhatná a zsákmányt. Közegészségügyi okokból, na és az esetleges verekedést elkerülendő Apró szoros felügyelete mellett szomorúan, de kiszedtem a gondosan földbe rejtett  tetemet. Nagyra értékeltem, hogy Apró nem féltette tőlem.


"Dinnye". Ez nem csínytevés, csupán örömmel tapasztaltuk, hogy mindhárom foxi rajong az édes görögdinnyéért. Sorban  álltak az asztal mellett, csak arra kellett figyelnem, hogy Jerrynek nagyobb falatot a héjhoz közelebbről ne adjak, mert azt kiköpi. A mézédes közepe az igazi csemege. Aprókának mindegy, ugyanis:

"Dinnyehéj és egyéb értékes falatok a komposzt gödörből". Igen, az utóbbi időben Apró felfedezte a komposztot. Boldogan hordta a dinnyehéjat, az elsőt totálisan eltüntette, néhány kis foszlány jelezte, hogy mi történt. Később rájárt a főtt kukorica héjra, a káposzta levelekre, sőt a kezemből kiverte a kukorica csutkát és meg akarta enni.

"Dörgés, villámás." Szintén nem kópéság, ellenben egy örömteli megfigyelés, hogy Apró nem fél a dörgéstől, vihartól. Fel sem veszi, teljesen természetesen viselkedik. Remélem így lesz ez a gyűlölt petárda szezon idején is.

"Macska." E szóval kapcsolatos hír lett volna, hogy a szomszédba egy újabb szép cica is jár kajálni, majd jóllakottan leül a kerítés túl felén a mi kutyáinkkal szemben és halálos nyugalommal röhög magában.  Apróék nagyon szeretnék elkapni a grabancát. A macskák megítélése azonban Apróka szemében   időközben átértékelődött, de erről majd legközelebb írok.


"Párna". Ez kópéság. Talán már írtam, hogy vacsi utáni sziesztájuk közepette Apró hajlamos csendben csócsálni egy pléd vagy az ágynemű csücskét. Hatásos a rászólás, mert azonnal abbahagyja, eloldalog, de olyan bánatos szemekkel tud nézni, hogy nemhogy megszidni nehéz, de az ember legszívesebben sírva fakadna. Most legutóbb Jerryke holdacska formájú kedvenc párnáját fosztotta meg az egyik csücskétől. Azóta Apró jelenlétében nincs mancs közelben a párna, mert ezt Jerry Tenshi nénitől kapta vagy 8 évvel ezelőtt, nagyon becses darab számunkra.



"Csipkedés." Tradicionális foxi szokás, de Aprónál mostanában jött elő, hogy ha össznépi házőrzés, izgalom van, akkor úgy hergeli a többieket, hogy hátulról csipkedi a combjukat. Nagyon tudja szaporázni, szerencsére a másik kettő annyira elmerül az éppen aktuális melóban, hogy nincs belőle cirkusz.

Kedves Olvasó! Nem volt túl izgalmas ez a poszt, ráadásul kevertem a jelen és múlt időt, kissé idétlen helyzet volt így utólag írni ezekről.
Hamarosan örömteli hírekkel jelentkezünk, sőt remélhetőleg vasárnap egészen friss fotókkal is szolgálhatunk.

Én addig ezekben gyönyörködöm:


2011. augusztus 7., vasárnap

Jól vagyok!

Tudom már kezelni a számítógépet is, ugyanis ha eléggé erőszakos vagyok, akkor nekem is idehoznak egy széket Jerry  mellé és már ellestem a legfőbb tudnivalókat. Gyorsan bejelentkezem, mert Zsuzsának sosincs ideje. Azt mondja annyi mindenről kellene már írni, hogy túl hosszú és unalmas lenne az olvasóknak. Majd javaslom, hogy tegyen fel képeket is rólam, úgy érdekesebb lesz a beszámoló.

Állítólag már nem is nagyon kellene engem reklámozni, nem tudom mit ért ezalatt.  Eléggé titokzatos, szerintem készül valamire.

Mindig mondja, hogy ne aggódjak, csak extra jó helyre ad, azt szeretné, hogy nagyon boldog életem legyen. Szerinte létezik ilyen hely,  csak még valami rajtam is fog múlni. Folyton az ablakot és valami erkélyt  emleget, meg hogy ha kutyaugatáskor még egyszer azon töröm a fejem, hogy a legrövidebb úton, az ablakon át menjek  ki, akkor saját érdekemben helyre rakja az agyam.
Nem tudom mit jelentene ez, különösképpen nem izgat, hiszen megmondták már ezerszer, hogy még akkor sem bántatának, ha rossz kutya lennék. Azért most akcióban vettek még szúnyoghálót az ablakra, szerintük ha nem figyelnének oda, akkor ez miattam fogyóeszköz lenne náluk.

Fura, hogy a fejemről le tudják olvasni a gondolataimat. Tegnap is elmentek, bezártak a szobába és képesek voltak visszajönni megnézni, hogy mit csinálok. Mit csináltam volna, ültem az ablakhoz közeli széken és egy megoldáson törtem a fejem, csak közben megzavartak. Sőt, meg is fenyegettek. Aztán meg hízelegtek, hogy nem úgy gondolták ám, hiszen mennyire imádnak, meg az én érdekemben tesznek szóvá bizonyos dolgokat. És majd hamarosan megértem, hogy néha miért szólnak rám.
Mondjuk nem is veszem őket olyan komolyan,  nekik is lehet rossz napjuk. Tudom, hogy imádnak.

Tegnap nem voltam rest megszámolni: 186 alkalommal mondták, hogy "Apróka, te milyen gyönyörű vagy!" Meg hogy "Apróka, te milyen jó kutya vagy!"
Nehezen boldogulok még a képfeltöltéssel, egyet azért mutatok. Búcsúzom is, mert lassan jönnie kell a szomszédba a vendég macskának és arról mi nem maradhatunk le. Jó kis buli, Chilivel ketten riogatjuk az ugatásunkkal, de ez a macska pofátlanul flangál fel-alá, majdhogy nem kinevet minket.