Korábbi foxi vendégeinkhez hasonlóan Apró is fokozatosan, nap mint nap újabb meglepetést okozva épül be a falkába. Mindent elles Jerryéktől, észrevétlenül alkalmazkodik hozzájuk. Nagy élvezet nézni a 3 fekete-fehér tarkaságot, ahogy egyszerre kelnek fel, fekszenek ki a napra, rohannak házat őrizni vagy tányércsörgéskor kunyerálni. Ahogy szinte vezényszóra elhelyezkednek körülöttem az íróasztalnál, ahogy etetéshez sorrendbe leülnek vagy este a Jó éjszakát! felszólításra oszolnak és mennek a helyükre.
Apróka lába még mindig nem gyógyult be, érzékenyek a sérült talppárnái, de nem gyulladt és nem vérzik. Ma este szólt Györgyi, hogy péntekre van egy szabad hely ivartalanításra, akkor majd megmutatjuk a talpacskákat is.
Úgy érzem megerősödött már annyira, hogy műthető, egészen jó kondiban van. Kíváncsi vagyok mennyit fog mutatni a mérleg.
Elkezdtük gyakorolni a fésülködést, ez még nem egyszerű művelet vele. Eleinte idegenkedett a kefétől, most inkább türelme nincs hozzá.
Továbbra is keressük Apró eredeti gazdáját is. Viselkedése, a vezényszavak ismerete, kiegyensúlyozottsága, jó lelkiállapota alapján feltételezhető, hogy korábban foglalkoztak vele, szerették, nem bántották. Nem fél a felemelt kéztől, seprűtől és nem kell neki percekig könyörögni, hogy merjen átlépni a küszöbön és bejönni a házba.
